Van, aki a migránsok, más a turisták miatt húz falat – így teszi tönkre Dél-Európát a tömegturizmus

A tömeges turizmus egy komoly társadalmi probléma, amely fokozottan érinti a dél-európai országokat. Az elmúlt hetekben turista-ellenes tüntetések zajlottak Nápolyban, Barcelonában, Lisszabonban és Genovában is, de nemrég a párizsi Louvre sem nyitott ki, miután a dolgozók spontán sztrájkot indítottak.

Az utóbbi években egyre gyakoribb jelenséggel szembesülve felmerül a kérdés, miként lehet, hogy 

Vendégből ellenség: így fogadják a turistákat a dél-európai nagyvárosokban

Barcelonában, Lisszabonban, Genovában és Nápolyban több ezer tüntető vonult utcára június 15-én, vasárnap, hogy kifejezzék nemtetszésüket, amiért a városuk gyakorlatilag „turistaközponttá alakult át”. Sokan vízipisztolyokkal lőttek a turistákra, és előkerültek a gurulós bőröndök is, amelyeket oda-vissza húztak a belváros macskaköves utcáin, hogy imitálják azt az „idegesítő hangot”, amivel a turisták érkezése jár.

Lisszabonban egy, a város védőszentjét ábrázoló bábut vittek egy épülő ötcsillagos szálloda helyszínére az egyik közeli templomból, Mallorcán pedig a helyiek megállítottak egy kétemeletes turistabuszt, és egy transzparenst akasztottak az oldalára.

Június 16-án, hétfőn délelőtt a párizsi Louvre dolgozói spontán sztrájkba kezdtek, és nem nyitották ki a múzeumot a kígyózó turisták előtt, arra hivatkozva, hogy mind őket, mind az épületet túlterheli ez a hatalmas embertömeg. A múzeum végül délután mégis kinyitotta kapuit.

A számok nem hazudnak

A helyiek dühe nem alaptalan, az elmúlt években ugyanis rohamosan megnőtt a turisták száma, ami különösen érinti Franciaország, Olaszország, Portugália, Franciaország és Görögország nagyobb városait.

A külföldi turisták száma Portugáliában 18,1, Spanyolországban 12,3, Franciaországban pedig 12,2 százalékkal nőtt 2019 és 2024 között.

A Louvre 2024-ben 9 millió látogatót fogadott, akiknek a 80 százaléka külföldi turista volt. Barcelónában pedig a tavalyi évben összesen 26,1 millió turista fordult meg, ami közel tizenötszöröse a város 1,7 milliós lakosságának.

Miközben a turisták jelenléte hatalmas gazdasági hasznot jelent – munkahelyeket és lehetőségeket teremt a kis- és középvállalkozásoknak is – a helyiek számára egyre élhetetlenebbé válnak a legnépszerűbb városok. A külföldiek érkezése egy átlagos barcelonai lakos számára nem anyagi hasznot, hanem lakhatási nehézséget, drágulást és zsúfolt, élhetetlen városképet jelent.

A hétköznapi emberek szempontjából a turisták nem hozzák, hanem elviszik a pénzt

Folyamatos dugó, zsúfolt, koszos belváros, légszennyezés, megfizethetetlen lakhatás és drága üzletek. Ezzel szembesülnek Velence, Lisszabon, Barcelona vagy épp Párizs lakosai, akik a turisták miatt lassan kiszorulnak saját életterükből, vagy legalábbis drágán meg kell fizetniük azért, ha ott akarnak maradni.

Az egyik komoly probléma az a lakhatás, Lisszabonban például a kiadó lakások 70 százaléka rövid távra bérelhető, vagyis egyértelműen nyaralási célból. De ugyanezzel a problémával küzdenek Barcelonában is, olyannyira, hogy már el is fogadtak egy határozatot az Airbnb szállások megszüntetéséről, ami 2028-ban lép majd életbe. A Baleár-szigeteken már odáig fajult a helyzet, hogy sok pedagógust már a tanév vége előtt kitesznek az albérletéből, amit nyárra inkább a turistáknak adnak ki nagyobb haszon reményében, a tanárok pedig kénytelenek lakókocsikban kihúzni az utolsó tanítási napokat. Spanyolországban több helyen egyébként pont az ilyen szituációk és a drága albérletek miatt nehéz tanárt találni.

Akinek saját lakása van valamelyik sokat látogatott városban – akár a belvárosban –, az sem ússza meg, hiszen a turistáknak köszönhetően nem csak a lakhatás, de minden más is drágul. Az utcákat ellepik a drága bárok és éttermek, a szupermarketeket a drága sarki kisboltok váltják fel, ahová megint csak nehéz munkaerőt találni, a már említett okok miatt.

És akkor még nem is említettük, hogy milyen, a környezetre és az egészségre káros következményei vannak annak, hogy az érintett településeken hónapokon át az állandó lakosság sokszorosa él, lélegzik, eszik, iszik, közlekedik.

A vízipisztoly több szempontból sem a legjobb megoldás

A népszerű nyaralóhelyek többsége meleg éghajlatú területen fekszik, ahol nyáron önmagában is problémát jelent a szárazság, és az ebből fakadó erdőtüzek, természeti katasztrófák.

Spanyolországban például évek óta gondot okoz a szárazság és az ivóvíz hiánya, nem csak nyáron, de az év többi részében is. Tavaly augusztusban a Costa Blanca partvonal több városában is fogyaszthatatlanná vált a csapvíz a szárazság miatt, aminek következtében a helyiek és a vakációzók tartályok előtt kényszerültek sorban állni, hogy inni tudjanak.

Ebből kiindulva nem tűnik a legjobb ötletnek, hogy a barcelonai tüntetők vízipisztolyaikból az értékes ivóvízzel hűsítik a kimelegedett turistákat. 

A tömeges turizmust sok országban állami szinten próbálják kezelni 

Bár a turistákat nem sikerült elűzni a vízipisztolyokkal, azt sikerült már elérniük a tüntetőknek, hogy sok helyen az állami vagy városi vezetés elkezdett foglalkozni a problémával, és intézkedéseket hoztak a turizmus szabályozására és a negatív hatások kiküszöbölésére.

Velencében, ahol évente 30 millió turista fordul meg, 2024-ben belépődíjat vezettek be, és 5 eurót kell minden turistának belépéskor fizetnie, aki először jár a városban. Idén áprilisban ezt a díjat 10 euróra emelték azok számára, akik nem regisztrálnak előzetesen.

A horvátországi Dubrovnik városában korlátozott számmal köthetnek csak ki a tengerjáró hajók, és megtiltották, hogy a városban található lakóházakat turista szálláshelyekké alakítsák. Amszterdamban hasonló korlátozást vezettek be, a holland kormány 2024-ben hozott egy törvényt, amellyel megtiltotta az újabb szállodák építését. A városban egyébként már 2021. óta érvényben van egy korlátozás, miszerint évente csak 20 millió külföldi látogatót fogadhat.

Szintén a lakhatás terén hoztak változtatásokat Barcelonában, ahol 2028-tól betiltják az Airbnb szállások működését.

A cseh fővárosban, Prágában a fő probléma nem a turisták számával, hanem az odalátogatók motivációjával van probléma. A csehek nehezményezik, hogy sokan az „olcsó sör” miatt érkeznek a városba, ezért a helyi hatóságok betiltották a szervezett kocsmatúrákat, továbbá a jelmezes turistákat is kiebrudalnák a városból. A cél, hogy egy „kulturáltabb közönségre” cseréljék a mostani turistákat.

Számos országban pedig már csak limitált számú turistát fogadnak a legnépszerűbb turistalátványosságoknál. Az elmúlt években hozzászokhattunk, hogy már az utazásunk megkezdése előtt le kell foglalni a belépőjegyeket a legnépszerűbb múzeumokba, amelyek évről évre egyre borsosabb áron látogathatók.

A helyi kellemetlenségek természetesen a turistákra is kihatnak. Ettől függetlenül nem kell lemondanunk az utazásról, de érdemes meggondolni, hogy talán érdemesebb nem a legnagyobb csúcsidőben utaznunk, és felfedezni azokat a kevésbé látogatott, de nem kevésbé gyönyörű helyeket, ahol még örülnek is a látogatóknak. 

Nyitókép: Manu Alvarez / NurPhoto / NurPhoto via AFP